A Kunszövetségről

Alapszabálya szerint a Kunszövetség célja röviden összefoglalva: széleskörű kulturális tevékenység kifejtése a kun, besenyő, tatár származású emberek összefogásának elősegítése érdekében.

A Kunszövetség céljai bővebben: országos érdekképviseleti szerv megteremtése, a kun-kipcsak (kun, besenyő, tatár) öntudat és hagyományok ápolása és megőrzése, a kun-kipcsak településekkel, szervezetekkel, az egy tömbben élőkkel és kun- kipcsak szórványokkal történő intézményes kapcsolattartás, a Kunságban élő és az onnan elkerült fiatalok támogatása, Ázsiában élő kun-kipcsak népekkel való kapcsolattartás, kulturális és hagyományőrző tevékenység.

A szövetség céljai elérése érdekében összejöveteleket, találkozókat szervez, helyi csoportokat hoz létre, szakmai munkacsoportok alakít, kiadványokat jelentet meg, tudományos kutató és ismeretterjesztő tevékenységet folytat, fellép a kulturális örökségek megóvásáért. A szövetség elnöke dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, az ügyvivő testület tagjai: Fejes György,Horváth György, Kovács Sándor, dr. Kun Péter, dr. Magyar Gábor és Szépe Ferenc.

Az alapszabály rögzíti, hogy a szövetség közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül mások is részesülhetnek. A szövetség működésének módját a szolgáltatások igénybevételének a módját, valamint a beszámolói közléseket a rendezvényeken, szórólapokon, illetve székhelyén levő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra. A szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett, és az ügyvivői testület által titkossá nem minősített iratok, beszámolók nyilvánosak, azokba előzetes megbeszélés után bárki betekinthet a szövetség székhelyén.

A szövetség tagja lehet minden 14. életévét betöltött természetes személy, valamint minden olyan jogi személy, aki vagy amely a szövetség célkitűzéseit magáévá teszi, alapszabályát kötelezően elismeri és belépési nyilatkozatot tesz. A jogi személy tagsági jogait képviselője útján gyakorolja.

A tagfelvétel és kizárás az ügyvivő testület hatáskörébe tartozik. Kizárható a tagok soraiból, aki felszólítás ellenére sem fizeti ki a tagdíjat vagy aki megsérti az alapszabályban számára előírt kötelezettséget. Az éves tagdíj természetes személyeknek ezer, nyugdíjasoknak, tanulóknak ötszáz, jogi személyeknek ötezer forint évente.

Kunkapitányok

A nagykunkapitány-választással 2000-ben a térség települései hagyományt teremtettek. A választásra korábban évente került sor, amikor aztán a 7 település mindegyike adott már egy-egy kapitányt, úgy határoztak, hogy 2009-től háromévente tartanak avatást.

Az eddig megválasztott kunkapitányok és az őket jelölő települések:
Kisújszállás, 2000.: Horváth György (Lovas oktatással foglalkozik a saját tanyáján, hagyományőrző.)
Karcag, 2001.: Györfi Sándor (1951-ben született, Munkácsy, Mednyánszky, Podmaniczky-díjas szobrászművész, Érdemes Művész, Karcagon él, saját bronzöntő műhelye van, a viaszveszejtéses technika egyik megújítója. Korai szobrainak modelljei térségi parasztemberek)
Túrkeve, 2002.: Balogh Márton (Előadóművész, népdalénekes, elhunyt 64 éves korában 2010-ben. 1966-tól 15 éven át táncolt az Állami Népi Együttesben, majd énekesként folytatta, 1981-ben a Magyar Rádió és Televízió Röpülj Páva Népdalverseny nagydíját is megkapta. 1983-ban még táncosként, 1990-ben már a regöst énekelve szerepelt az az István, a királyban. Tagja volt a Magyar Hagyományőr Világszövetségnek. )
Berekfürdő, 2003.: Csíkos Sándor (72 éves, Jászai Mari, Csokonai, Kazinczy-díjas színművész, megkapta a Magyar Köztársaságért Érdemrend Lovagkeresztjét, 30 éve Debrecenben játszik a Csokonai Színházban. Több mint 200 szerepet játszott, alakította Lucifert, István királyt, Széchenyit. Tanítványa volt többek között Szarvas József, Csuja Imre.)
Kunhegyes, 2004.: Simai János (Gazdálkodó, vállalkozó. a helyi Hagyományőrző Egyesület alapítója, a ’80-as évektől a népi játékok gyűjtője, kunsági erőpróbák szervezője, 1991-ben a Konok Kunok hagyományőrző Baráti Egyesület létrehozóinak egyike.)
Kunmadaras, 2005.: Barta László (a helyi Hagyományőrző és Lovassport Közhasznú Egyesület képviselője)
Kunszentmárton, 2006.: Smuta Zsolt (1957-ben született, vállalkozó, a nevét viselő víz-, gáz-, fűtéstechnikai cég tulajdonosa, a kunszentmártoni gazdakör egyik vezetője, a Szent Márton Lovas Egyesület aktív résztvevője.)
Kuncsorba, 2007.: Ullár Imre (Vállalkozó, sportember)
Kétpó, 2008.: Antal Zoltán (A település köztiszteletben álló vállalkozója)
Kisújszállás, 2009.: Illéssy Ádám (Telkiben él, vállalkozó, gépészmérnök, marketing szaküzemgazdász, tanult Japánban, a 19. század utolsó nagykunkapitányának, Illéssy Sándornak, a város korábbi polgármesterének az ükunokája. Illéssy Ádám vezetőségi tagja a Keresztény Vezetők és Üzletemberek Társaságának, a Trocellen Nemzetközi Vállalatcsoport közép-európai üzletág-igazgatójaként lett a X. nagykunkapitány)
Karcag, 2012.: Bene Sándor (Karcagon él, gazdálkodó, hagyományőrző, a Pusztai Róka Nomád Hagyományőrző Egyesület elnöke, a Bene tanya névadó tulajdonosa)

A kunok eredetileg mint hadi szervezet álltak a mindenkori király rendelkezésre. Ez a szervezeti forma a közigazgatás szervezésén is meglátszott. Nemzetségenként telepedtek le, az egy-egy nemzetség élén álló nemzetségfőt nevezték kapitánynak. Magasabb rang volt a szék kapitányi rang, azaz egy terület (Halas szék, Mizse szék, Kolbas szék stb.) összefogása, irányítása. 1437-ben így említik Köncsögöt a Csertán nemzetség vezérét: „Comes Kumcheg capitaneus Comanorum generationis Chertan.” A kapitány hadjártat idején parancsnok volt, békében ítélkezett, ügyelt a járandóságok teljesítésre. A későbbiekben a kunok jelentőségének alászállásával csökkent ez a rang, inkább a más területek bíróinak feleltek meg.
Az Árpád-korban egyes királyok viselték a Kunország királyai címet, később egyre inkább a nádor intézte a kunok ügyeit, mint a kunok főbírája. A török uralom idején a saját közigazgatás szünetelt. A XVII. század elejétől újra vannak – nádori megbízásra – főkapitányai a kunoknak egészen a XIX. század végéig.
A főkapitány a jász, a nagykun, és a kiskun területek kapitányait irányította. Munkáját gyakrna egy úgy nevezett alkapitány irányította. A főkapitány nevezte ki a Hármas kerület kapitányait. A központi – királyi, tulajdonosi, minisztériumi – hatalmat képviselték a választott testületek mellett. De gyakran ők szervezték a helyi önkormányzatokat is. Nevezetesebb főkapitányok: 1655 – Wesselényi Ádám (a nádor fia), 1680 – Eszterházy Zsigmond, 1704-1705 – Vay Ádám , 1687 – Ráday Gedeon, 1871 – Szapáry István; Nevezetesebb kiskun kapitányok: 1705 – 1706 – Cseplész János (Ő állítja a kiskunokat Rákóczi pártjára), 1719-1736 – Herpay Mihály, 1851 – Gyárfás István.

Tiszteletbeli nagykunkapitánnyá avatták Horváth Lászlót

Kunszentmiklóson választották tiszteletbeli nagykunkapitánnyá Horváth László tiszteletbeli kazah konzult, az L.A.C. Holding tulajdonosát. Az első szeptemberi szombaton megtartott avató ünnepségen részt vett a Kunszövetség elnöke, Fazekas Sándor vidékfejlesztési és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.

A Kunszövetség elnöksége 2013 tavaszán nyújtott be javaslatot a Nagykun Hagyományőrző Társulás Tanácsához Horváth László tiszteletbeli nagykunkapitánnyá kinevezése ügyében, lévén a kiváló üzletember és tiszteletbeli kazah konzul munkája során sokat tett a kunok ügyének képviseletében belföldön és külföldön egyaránt. A kunszentmiklósi avatási ünnepségen Kecze István, Kisújszállás polgármestere, a Nagykun Hagyományőrző Társulás Társulási Tanácsának elnöke ismertette a tanács döntését, amellyel Horváth Lászlónak a kunok képviselete érdekében végzett munkája elismeréseként a tiszteletbeli nagykunkapitányi címet adományozta.

A kapitányi eskü letételét követően Kecze István átnyújtotta a címről szóló tanúsítványt, majd Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter átadta a kapitányi pecsétet. Az újdonsült tiszteletbeli nagykunkapitány dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztertől, a Kunszövetség elnökétől vehette át a kapitányi medált, Kovács Sándortól, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Közgyűlés elnökétől pedig a kapitányi kulacsot kapta. Horváth György, a 2000-ben elsőként megválasztott nagykun kapitány adta át Horváth Lászlónak a kapitányi kardot.

Az ünnepség köszöntőkkel és ajándékozással folytatódott, Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere köszöntötte Horváthné Ferkai Mercédesz kapitányné asszonyt, majd a Kazah Köztársaság magyarországi nagykövetsége képviseletében Galizhman Amirov tanácsos, a nagykövet helyettese, Kairat Karabajev első titkár és Dobos László karcagi polgármester ajándékozta meg a tiszteletbeli nagykun kapitányt. Pintér Gyula református lelkész, valamint Vangel Imre katolikus plébános imája, s a Kun Miatyánk után Horváth László mondott köszönő beszédet az esemény zárásaként.

Az L. A. C. Holding vállalatcsoport és tulajdonosa, Horváth László tiszteletbeli kazah konzul a magyar-kazah kapcsolatok ápolásáért... tovább

Kazahsztán a volt Szovjetunió utódállama, a világ 9. legnagyobb területű országa és a legnagyobb területű tengerpart nélküli országa. tovább

Kazahsztánt és Magyarországot hagyományosan fejlett kulturális-humanitárius kapcsolatok fűzik egymáshoz, de gazdasági téren is... tovább


Üzenetküldéshez kattintson ide

cím:
telefon:
email:

5301 Karcag, Kossuth tér 1.
+36 30 544 0216
tiszteletbeli@kazahkonzul.hu


Címlap
A konzulátusról
Karcag városáról
A Kunszövetségről
Kazahsztánról
Kapcsolat

Minden jog fenntartva © 2017

Jogi nyilatkozat